A Szolidaritási Akciócsoport Élelmezés témában írt “Rendszerszintű problémák és kiutak az élelmezésben – csak a hosszú ellátási láncainkat veszíthetjük!” (https://merce.hu/2020/04/11/rendszerszintu-problemak-es-kiutak-az-elelmezesben-csak-a-hosszu-ellatasi-lancainkat-veszithetjuk/) című cikkét szeretnénk több nézőpontból megvitatni. Felkért hozzászólóink között van permakultúrás termelő, társadalomkutató és civil is. A beszélgetés mindazok számára érdekes lehet, akiket foglalkoztat, hogy hogyan kerül az élelmiszer az asztalunkra. Ha nincs is időd elolvasni a cikket, várunk a beszélgetésre! 18:00-18:10 A cikk szerzői röviden bemutatják a cikket 18:10-18:15 Fidrich Róbert (MTVSZ, MAPER): Élelmiszer-önrendelkezés, mint mozgalom 18:15-18:20 Nagy Erika (KRTK Békéscsaba): Élelmiszer-önrendelkezés a vidéken élők nézőpontjából 18:20-18:25 Milánkovics Kinga (MAPER): A gondoskodás válsága és a permakultúra 18:25-18:30 Kulcsár Balázs (MAPER, Valaha Tanya): Élelmezés egy permakultúrás gazdálkodó szemszögéből 18:30-18:35 Balogh Pál Géza (PTE) A helyi élelmiszer korona idején kutatás tapasztalatai 18:35-19:25 Moderált beszélgetés a közönség bevonásával 19:25-19:30 Záró gondolatok A cikk rövid összefoglalója: A Szolidaritás a válságban cikksorozat (https://merce.hu/tag/szolidaritas-a-valsagban/) részeként a Mércén megjelent cikk a permakultúrához hasonlóan kritizálja azt a rendszert (globális piaci élelmiszerrendszer) amin keresztül az élelmiszer jelenleg az asztalunkra kerül. Globális piaci élelmiszerrendszer alatt a globalizált élelmiszeripart uraló transznacionális nagyvállalatok (pl. Nestlé, Ferrero, stb.) által dominált, hosszú ellátási láncokra, világkereskedelemre alapuló rendszert értjük , amelyben a multik befolyása az élelmiszer előállítására, feldolgozására és sokszor az elosztására is kiterjed. A cikk egyik fő mondása, hogy míg egy szűk elit sokat profitál a jelenlegi élelmiszer-elosztó rendszeren, a mezőgazdaságban bérért dolgozók többsége alulfizetett, vagy egyenesen rabszolga, a kistermelők pedig általában a fennmaradásért küzdenek. A jelenleg domináns élelmiszerrendszer, annak ellenére, hogy súlyos kockázatokat hordoz és rengeteg káros hatása van, rendületlenül terjeszkedik, és számolja fel a hagyományos, kistermelésen alapuló élelmiszer előállítás megmaradt formáit és a még funkcionális ökoszisztémákat. A koronavírus-járvány azonban lehetőséget is teremt az élelmiszerrendszereink átalakítására is. A globális piaci élelmiszerrendszer hosszú ellátási láncokra épül, amiket a globális kereskedelem koronavírus-járvány miatti akadozása (pl. határzárak) azonban negatívan érintenek. Az élelmiszerrendszerek relokalizációja, azaz, hogy az általunk elfogyasztott élelmiszer minél közelebbről jöjjön az élelem fontos lenne, emiatt emeli ki a rövid ellátási láncokat, az élelmiszer-önrendelkezést és a permakultúra mozgalmat. Ti mit gondoltok a globális élelmiszerrendszerek illetve a koronavírus-járvány elősegítik vagy nehezítik az élelmiszer-önrendelkezés és a permakultúra mozgalom erősödését?